A nyári időjárás veszélyeiről

by admin · 2015-08-10

Magyarországon a meteorológiai nyár június 1-jétő l augusztus 31-ig tart, míg az úgynevezett csillagászati nyár a nyári napfordulótól egészen az őszi napéjegyenlőségig, tehát szeptember 23-ig.A nyári időszak veszélyes időjárási helyzeteiről mindig időben értesülhetnek a televíziók és a rádiók hírműsoraiból, valamint az internetes hírforrásokból, köztük az Országos Meteorológiai Szolgálat weblapjáról a veszelyjelzes.met.hu címen.

A meteorológiai szolgálat az élet és vagyonvédelem érdekében a legvalószínűbb veszélyes időjárási eseményekről előbb figyelmeztető előrejelzéseket, majd a bekövetkezés előtt legalább 1-3 órával riasztást ad ki. A minden egyes napra és a következő napra szóló figyelmeztető előrejelzések, valamint a néhány órás időtartamra vonatkozó riasztások során egyaránt három-három veszélyességi szintet különböztetünk meg.

Az első fokozatú, a citromsárgával jelölt időjárási események nem szokatlanok ugyan, de a szabadban ilyenkor már tanácsos elővigyázatosnak lenni. Célszerű a szokásosnál gyakrabban és alaposabban tájékozódni a várható időjárásról.

A második fokozatú, a narancssárgával jelölt jelenségek, már tényleges károkhoz vezethetnek, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhatnak. Fontos, hogy ilyenkor már rendszeresen tájékozódjanak az időjárás alakulásáról. Kövessék a média által közvetített tanácsokat, és a hatóságok utasításait.

A harmadik fokozatú, a pirossal jelölt veszélyes események már komoly károkat okozó, sok esetben emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek lehetnek. Ilyen veszélyjelzés esetén legyenek nagyon körültekintőek, vigyázzanak saját maguk és szeretteik biztonságára, valamint az értékeikre. Folyamatosan kísérjék figyelemmel a legfrissebb hivatalos meteorológiai információkat. Minden körülmények között kövessék a hatóságok utasításait és húzódjanak biztonságos helyre.

ZIVATAR

A zivatar olyan légköri jelenség, amelyet egy vagy több elektromos kisülés (villám) és /vagy dörgő esetleg éles, csattanó hang formájában észlelünk. Magasra törő zivatarfelhők környezetében erős fel- és leáramlási területek váltakoznak kis távolságon belül. Emiatt általában kis területre korlátozódva ugyan, de rendkívül veszélyes kísérőjelenségek kialakulására is számíthatunk egy-egy heves zivatar idején. Előfordulhat nagyméretű (legalább 2 cm átmérőjű) jég vagy erős vihar (90 km/h fölötti széllökés). Extrém esetben azonban sokkal nagyobb méretű jégdarabok is hullhatnak, és orkán erejű (119 km/h fölötti) szélroham is kialakulhat. Intenzív zivatarokhoz hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is társulhat, ekkor a kis vízhozamú patakok pillanatok alatt hömpölygő folyókká szélesedhetnek. Az előbb említett veszélyes jelenségek bekövetkezési valószínűsége egy-egy heves zivatar estén- azok kifejezetten helyi jellege miatt – viszonylag csekély, szerencsés esetben nem is érintenek lakott települést.

Több heves zivatar összekapcsolódásakor zivatarláncról (zivatarrendszerről) beszélünk, ebben az esetben már a veszélyes kísérő jelenségek nem csak egy-két települést, hanem akár több megyét, régiókat is érinthetnek.

Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk?

Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően.
Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró).
Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést.
Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb.
Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél.
Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól.
A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa).
Leszakadt villamos távvezetéket megközleíteni is életveszélyes!
Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti).
Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Nagyobb vízfelület fölött összefüggő vízfüggöny alakulhat ki, emiatt jó úszók is megfulladhatnak. Vegyük komolyan a viharjelzéseket!
Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be.
Ha az előrejelzéseket követően van rá időnk, a ház körül található fák meggyengült ágait vágjuk le.
A ház környékéről gyűjtsünk össze és vigyünk be az épületbe minden olyan tárgyat, amit a szél felkaphat (pl. műanyag kerti bútorok, szerszámok) – ezek ugyanis súlyos sérüléseket okozhatnak.

Óvintézkedések az épületen belül:

Az ajtókat, ablakokat zárjuk be.
Ne menjünk ki a szabadba.
Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül.
Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése).
Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket.

HORGÁSZEGYESÜLETEK, SZABADTÉRI FÜRDŐHELYEK RÉSZÉRE

Hogyan ismerjük fel a vízminőségre veszélyes és károsító szennyezéseket?

A szennyezések hatásaként megfigyelhetők a felszínen úszó szennyező anyagok és a víz állapotában hirtelen változást okozó, oda bekerülő oldott és lebegő anyagok (ezek a víz elszíneződését, szagának változását okozhatják).

A szennyezésekre az élővilág érzékenyen reagál, a halak és más vízben élő szervezetek viselkedésének rendellenes jelenségei, esetleg pusztulásuk mutatja a szennyezés mértékét és hatását.

1. A felszínen úszó szennyező anyagok közül a kőolaj és származékai rendkívül veszélyesek, jelentős felületeket befedve a felszínen, de lesüllyedve a fenék közelében is oxigénszegény környezettel fenyegetik a vízi élővilágot. Az olajszennyezés elleni védekezés eredményessége nagymértékben függ a gyors bejelentéstől és a védekezés mielőbbi megindulásától.

Mit látunk, mit tapasztalunk? Az élővízbe kerülő olaj kisebb fajsúlya miatt a víz felszínén gyorsan szétterül, nagy foltokat alkot, folyóvízben sodródik és a lefedett terület növekszik, állóvízben a bekerülés helyén vastagabb, míg távolabb vékonyodó réteget képez. Az olajszármazékok a halakon bőrelváltozásokat okoznak, nagyobb olajszennyezés a halak mérgezésével, az ikrában lévő embrió, az ivadék és a nagyobb halak pusztulásával jár.

Mit kell bejelenteni? Az észlelés helyét, időpontját, a szennyezés időszakos, vagy tartós voltát, az esetleg észlelt kísérő jelenségeket, a vízi élővilág viselkedésében tapasztaltakat, – ha ismert – a szennyezés eredetének feltételezett, vagy tapasztalt helyét, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Bejelentést az észlelést követően mielőbb, lehetőleg telefonon tegyük meg. Faxon, e-mailben inkább csak a részletesebb megfigyeléseket közöljük és netán a helyszínen készített fotókat küldjük meg.

2. A víz állapotának hirtelen, gyors megváltozása. Vízminőség romlást különböző szennyezőanyagok okozhatnak. A nemkívánatos anyagok származhatnak kommunális, ipari, mezőgazdasági forrásból, de a közlekedésből és turizmusból származó szennyezések is veszélyesek lehetnek.

Mit látunk, mit tapasztalunk? A víz színe és szaga szokatlanul megváltozik, mivel a bekerülő szennyező anyagok megváltoztatják a víz fizikai és kémiai jellemzőit. Mindez a vízi élőlények, közte a halak szokatlan viselkedését, nem ritka esetben kisebb vagy nagyobb arányú pusztulását idézi elő.

A háztartási szennyvizek jellemzői -> bűzös szag, sárgás, barnás, szürke-fekete szín, sok lebegő anyag, a mosószertől eredő erős habzás.

Az ipari szennyvizek jellemzői -> általában undort keltő, rothadó, bűzös, csípős, záptojáshoz hasonló szagú, barnás-vörös, szürkés-barna, opálos színű víz, habzó víz, rostos, zsíros, kát-rányos uszadék.

A mezőgazdasági szennyvizek jellemzői -> a növényvédő szereknek sajnos csak a hatását, a halpusztulást észleljük, a műtrágyától opálossá, habossá válik a víz, a hígtrágya szennyezés is igen veszélyes, ilyenkor erős trágyaszagot észlelünk, barnás, zavaros uszadékos vizet tapasztalunk.

A közlekedésből és a turizmusból is származhat szennyezés -> a közlekedésből elsősorban olajszármazékok, savak, melyek a gépkocsi mosásból is származhatnak, veszélyeztethetik a vizeket. A közlekedésben egyre gyakrabban ér baleset veszélyes anyagokat szállító gépjárműveket és a kifolyt gyengén, vagy erősen mérgező, károsító anyagok a talajvíz, vagy a felszíni vízfolyások által kerülhetnek be vizeinkbe. A nem környezetbarát turizmus hatására is jöhetnek létre különböző mértékű szennyezések.

Szennyezést sok tízezer vegyi anyag okozhat. Ezek részben mérgezést okoznak, illetve felborítják hosszabb-rövidebb időre a vizek oxigénháztartását, ezzel veszélyeztetve a vízi élővilágot, a halakat.

A növényvédőszerek közül a rovarirtók már kis koncentrációban elpusztíthatják a vízi rovarokat, csigákat, kagylókat, rákokat és halpusztulást is okozhatnak. A gyomirtók károsíthatják a vizek algaállományát, a hínárféléket, a békalencsét és más vízinövényeket. A mérgezést a növények viszonylag lassan mutatják, de a rendes vegetációs időszakban a rendellenes gyors bámulásuk, elpusztulásuk felveti a gyomirtó bekerülésének gyanúját. A szerves anyagok elsősorban szennyezésekkel, szennyvizekkel, jutnak a vizekbe, a műtrágya szennyezés is szerves anyag dúsuláshoz vezet Az utóbbi fokozza az algatermelést, a vízinövények túlburjánzását – az eutrofizálódást. Súlyosabb esetben időszakos, vagy rendszeres algavirágzás, majd a növények elpusztulása, bomlása következtében időszakos, vagy súlyos oxigénhiányok veszélyeztethetik, károsíthatják a vízi élővilágot. A szervetlen mérgező anyagok közül például az iparból származó ammónia, nehézfémsók, cianid, szulfid (az utóbbi átalakulása esetén kénhidrogénként mérgezést okoz) lehet különösen veszélyes. A szervetlen mérgező anyagok elsősorban a táplálékláncon keresztül feldúsulhatnak az élő szervezetben és idővel, bizonyos szint túllépése esetén a vízi élőlények, köztük a halak pusztulását idézhetik elő.

Mit kell bejelenteni

Az észlelés helyét, időpontját, a szennyezés időszakos, vagy tartós voltát, a víz állapotában észlelt változásokat (szín, szag, lebegő anyag, uszadék, átlátszó, opálos), a jelentkező kísérő jelenségeket, a vízi élővilág viselkedésében tapasztalt rendellenességeket, a halpusztulást, annak mértékét, esetleg jellemző faji összetételét (a halfajok elhullásának sorrendjét), a hidrológiai (áradó, apadó víz, stb.) és meteorológiai körülményeket, ha esetleg ismert a szennyezés eredetének feltételezett, vagy tapasztalt helyét, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Bejelentést az észlelést követően mielőbb, lehetőleg telefonon tegyük meg. Faxon, e-mail-ben inkább csak a részletesebb megfigyeléseket közöljük és netán a helyszínen készített fotókat küldjük meg.

A vízi élővilág egyes fajainak, illetve a halaknak a rendellenes viselkedése megelőzi a szennyezések által okozott szórványos, vagy tömeges halpusztulást, így az erről szóló, időben a megfelelő illetékeshez juttatott értesítés alapja lehet a hatékony kárelhárításnak, védekezésnek.

Mit látunk, mit tapasztalunk? A rákok a partra, kövekre menekülnek, a békák, vízi rovarok pusztulnak, tömegesen a parti sávba húzódnak, a halak „pipálnak”, a frissvizű befolyókhoz gyülekeznek, szórványosan, tömegesen pusztulnak.

A halpusztulásnak egyébként több oka lehet -> betegségek; vízszennyezések, és ezek következtében kialakuló oxigénhiány, mérgezés; hirtelen vízhőmérséklet változás; tartós magas vízhőmérséklet de lehet ívások következménye, vagy ragadozás, madárvágás is

(pl. a kormorán vadászata során tömegesen sebzi meg a halakat); kiöregedés miatti szórványos, vagy egy faj, egy méretét érintő, egy időben történő nagyobb mértékű elhullás, stb. A kedvezőtlen meteorológiai körülmények egybeesése is okozhat gondokat – különösen egy feliszapolódott vízen -, bizonyos más természeti okok is előidézhetnek pusztulást, de napjainkban sajnos a vízszennyezések következtében pusztul el a legtöbb hal.

A víz oxigéntartalmának csökkenése -> kezdetben a halak „pipálásához” (légköri oxigén nyeléséhez) vezet. A halak igyekeznek oxigéndúsabb befolyókat és vízszakaszokat keresni, ha erre nincs mód hosszabb „pipálás” bódulást, mozgási rendellenességet okoz, majd ezt követően fulladás miatt pusztulhat el a hal. A mérgezéseknek többféle kiváltó oka lehet a vízben és a mederfenéken keletkező, illetőleg a vízbe külső szennyezéssel bekerülő méreganyagok. A vízben keletkezők közül a kénhidrogént (a fenéken az iszapban halmozódik fel és lehűlésnél, gyors légnyomás esésnél szabadulhat fel halpusztulást okozva) és az ammóniát (a víz kémhatásától függően, erősen lúgos közegben szabadulhat fel és már 0,2-0,5 mg/l mennyiségben mérgezhet, 0,5 mg/l érték felett már tömeges pusztulást okozhat) kell megemlíteni. A detergensek (a mosószerek hatóanyagai) nagyobb mennyiségben szintén okozhatnak mérgezéseket. A fémvegyületek (higany, kadmium, réz, cink, stb.) vízbe jutása szintén mérgezési ok lehet. A fenol, a szabad klór és a növényvédő szerek mind, mind mérgezéseket okoznak.

Mit kell bejelenteni? Az élővilág, a vízi szervezetek, a halak viselkedésében tapasztalt rendellenességeket, a pusztulás mértékét, annak hozzávetőleges faji összetételét (a fajok elhullásának sorrendjét), az elpusztult állatok, halak fellelésének helyszínét, észlelés helyét, időpontját, a víz állapotával kapcsolatos esetleges megfigyeléseket, a bejelentő adatait és elérhetőségét.

Hova jelentsük a vízszennyezéseket, a mérgezések gyanúját, a halpusztulásokat?
– a területi engedélyen feltüntetett vízhasznosítónak
– a térségben illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek
– az illetékes megyei halászati felügyelőnek (megyei szakigazgatási hivatalnak)
– az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak
– a víz felelős halőreinek, tógazdáinak, környezetvédelmi felelősének, stb.
– az illetékes nemzeti parknak
– a terület természetvédelmi felügyelőjének
– a vízen dolgozó vízirendészet munkatársának
– a térségi település polgármesterének, jegyzőjének.
A felsorolt bejelentési helyeken természetesen nem kell mindenhol bejelentéssel élni, de mint lehetőséget említettük meg valamennyit. Igazán fontos a víz horgászati, vagy halászati hasznosítója és a környezetvédelmi hatóság (felügyelőség) felé történő bejelentés, mivel az előbbi a szakmai teendőkről (pl. levegőztetés, a vízmintavétel, a szennyező forrás keresése, az elpusztult halak összeszedése stb.) tud intézkedni, míg utóbbi a halpusztulással kapcsolatos hatósági munkát (helyszíni szemle, vízmintavétel, a szennyező forrás keresése, a szennyezés azonnali, hatósági eszközökkel történő megszüntetése, a szennyezésből származó hatósági feladatok, stb.) végzi el. A többi felsorolt hatóság (a halászati hatóságot a vízhasznosítónak kötelessége értesíteni) és szervezet az esettel kapcsolatosan el tudja érni az illetékeseket.

Bányatavak és a strandolás veszélyei

Nyáron a nagy melegben mindenki keresi a lehetőséget, hogy a legtöbb időt strandolással tölthesse. Azonban a fürdőzés is komoly veszélyeket rejt. A meggondolatlanság, az alapvető szabályok figyelmen kívül hagyása minden évben halálos balesetekkel jár. A tiltás legfőbb oka a fürdőző védelme.10 vízparancsolat a bányatavakhoz

1.) Bányatavak területén fürödni csak azokon a helyeken lehet, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek. Fürdésnek számít, ha felfújható játékcsónakkal, vízibiciklivel, matraccal megyünk be a vízbe. Az illetékes önkormányzat hozzájárulásával az ÁNTSZ kistérségi hivatal feladata, hogy kijelölje a fürdőhelyeket a bányatavaknál. A rendőrség csak ennek betartásáért felel, azaz ellenőrzi, hogy ki fürdik tiltott helyen. Aki megszegi az előírást a Szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében 20.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, mivel közlekedésrendészeti szabálysértést követ el.

A bányatavak területén a fürdési tilalmat jelző táblák meglétét a rendőrség ellenőrzi. Amennyiben hiányosságot tapasztal, úgy a hiányzó táblák pótlása céljából az illetékes jegyző vagy kistérségi intézet irányába a szükséges intézkedést megteszi. Az önkormányzat hozzájárulásával a Nemzeti Közlekedési Hatóság jelöli ki, hogy hol lehet jet-skizni. Ezeket a pályákat bójákkal kell körülhatárolni.

2.) Hat éven aluli és úszni nem tudó 14 éven aluli gyerekek csak felnőtt kíséretében fürödhetnek a fürdésre alkalmas és arra kijelölt helyeken. Ezen kívül annak is célszerű mentőmellényt, vagy mentőgallért felvenni, aki jól tud úszni.

3.) A bányatavak esetében fertőzésveszéllyel is számolni kell, hiszen többségüknél a víz minőségét nem ellenőrzik, ezért nagyon sok veszélyes hulladék, és méreganyag kerülhet a vízbe. A leglátogatottabb bányatavak, pl. az Omszki-tó vízminőségét az üdülési szezonban rendszeresen ellenőrzik a tisztiorvosi szolgálat munkatársai, akik arra is figyelnek, hogy van-e ivóvíz, WC a környéken, illetve a szemetet rendszeresen összeszedik-e.

4.) A bányatavak esetében, melyek nem kijelölt fürdőhelyek a higiéniás feltételek hiánya további veszélyeket rejt, mivel sok helyen nincsenek kiépített mellékhelyiségek, öltözők, szemétgyűjtési lehetőség. Az ilyen tavaknál az elsősegélynyújtás is megoldatlan.

5.) A bányatavakról tudni kell, hogy hirtelen mélyülnek, és lehetnek rendkívül mély pontjai, ahol a víz nem tud felmelegedni. Ezt érdemes szem előtt tartani akkor is amikor csónakból, matracról stb. ugrálunk be a vízbe, mert ha felhevült testtel hirtelen beugrunk az izomgörcsöt, vagy akár szívbénulást is okozhat.

6.) Fontos tudni, hogy a bányatavak beláthatatlan, változó mélysége mellett a fenéken lévő veszélyes tárgyak ( drótok, alkatrészek stb.) is sérüléseket okozhatnak.

7.) Ezeket a tavakat előszeretettel látogatják a jet-ski-zők is, akik sokszor szintén balestet okozhatnak a figyelmetlenül fürdőzőknek. Ha jet-skis is használja a tavat semmi esetre sem lehet víz alá merülni vagy víz alatt úszni, mert a jet-skis nem érzékeli, hogy hol fog feljönni. A jet-ski fékhatással nem rendelkezik, nehezen irányítható, ezért tiltják.

8.) Nem tanácsos közvetlenül étkezés után, teli gyomorral, felhevült testtel, szeszesital és/vagy gyógyszer hatása alatt fürödni.

9.) A szív-és keringési betegségben szenvedők ne fürödjenek egyedül.

10.) Ha mégis valamilyen baj történik azonnal a mentőket ( 104 ) és a rendőrséget ( 107 )kell értesíteni .

Bűnmegelőzési ajánlások strandoláshoz:

– ha lehetőség van rá használjuk a csomagmegőrzőt és annak kulcsát tartsuk magunknál!

– az autóval érkezők ellenőrizzék, hogy az autót bezárták és semmilyen nagyobb értéket nem hagytak szem előtt!

– a csomagokat, pénztárcát zárható táskába tegyük, felváltva vigyázzunk rá!

– ha olyan a helyzet megkérhetjük a mellettünk lévőket, hogy figyeljenek értékeinkre!

– strandolni lehetőleg ne vigyünk magunkkal nagy értékű ékszert, tárgyakat!

– strandolás közben többször nézzük át a dolgainkat és ha azt észleljük, hogy valami eltűnt jelezzük az illetékes személyzetnél!

– lehetőleg annyi pénzt vigyünk magunkkal, amennyit feltehetően aznap el fogunk költeni!

– a csomagokat törölközővel takarja le!

– a mobiltelefont lenémítva vagy kikapcsolva tartsa magánál!

– a gyerekek figyelmét is hívja fel ezekre a szabályokra!