Csapadékvíz-gazdálkodási projekt Tát-Tokod

2016.03.23. PROJEKTZÁRÓ RENDEZVÉNY

Projektzáró rendezvény Táton (pdf, 170 kB)

A projektet bemutató brossúra (pdf, 288 kB)

A rendezvény fotódokumentációja (pdf, 743 kB)

---

A PROJEKT ÖSSZEFOGLALÁSA

Tát Város Önkormányzata Tokod Nagyközség Önkormányzatával, valamint a további három szakmai partnerrel együtt – ÉDUVÍZIG, Budapesti Műszaki Egyetem, NIBIO/BIOFORSK (norvég partner) –, továbbá a külső szakértők és szolgáltatók közreműködésével, a támogatási szerződés szerint 2016. április 30-ával lezárta a C3-8 sz. pilot projekt végrehajtását. A projekt valamennyi célja és indikátorainak célértéke teljesült.

A pályázatban bemutatott helyzetnek megfelelően a Közép-Dunántúli régióban fekvő Tát és Tokod települések számára nagy problémát jelent a magas talajvízszint és a csapadékból származó felszíni lefolyás negatív hatása, mely Tát, Tokod és Tokodaltáró települések lakosságát érinti.

A projekt legfontosabb szakmai eredménye, egyben a projekt központi innovatív eleme, a matematikai (szimulációs) modell kidolgozása és megalkotása volt, amely eredménnyel teljesült, az adatgyűjtési, -felmérési és rendszerezési tevékenység révén előállt adatok beépítésével. A tervek szerint megvalósultak a kivitelezési munkálatok előkészítését célzó tervezési tevékenységek és a kivitelezés mindkét településen.

A projekt kezdetétől zárásáig folyamatosan elvégeztük a kötelező nyilvánossági feladatokat. A projekt szakmai nyilvánosságának biztosítása mindvégig folyamatos volt, ezen belül Tát és Tokod esetében egyaránt folyamatosan sor került a projektnyilvánosság legfontosabb felületének, az önkormányzati honlapok tartalmi frissítésére. Sajtónyilvános nyitó, félidős és záró rendezvényeket szerveztünk. A 2015. március 5-i nyitó rendezvényen részt vett Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete is. A rendezvényen mintegy 50 fő vett részt, és jelen voltak a projekt norvég partnerei is. A projekt végrehajtásáról a helyi lakosságot is megfelelő módon tájékoztattuk. A projektről számos sajtóhír is megjelent.

A bilaterális kapcsolatépítés jó példája volt a nyitórendezvény után a táti Városházán megtartott szűkebb körű szakmai megbeszélés, ahol a programban közvetlenül érintett norvég és magyar partnerek, valamint a norvég Sogn og Fjordane megye képviselői vettek részt. A megbeszélésen előadás formájában mutattuk be a térség klímaadaptációs kihívásait, valamint a projekt céljait és tevékenységeit. A szakmai megbeszélésen hasznosnak bizonyult a két eltérő adottságú térség problémáinak megismerése, és a klímaadaptációs kihívásokra adott válaszok és gyakorlati megoldások megosztása. A rendezvényen az Alapkezelő támogatásával részt vevő partnerek részéről számos olyan ötlet és javaslat hangzott el, amelyet a településeink csapadékvíz-elvezetési tervezési gyakorlatába be tudtunk illeszteni, ill. figyelembe tudtunk venni.

A projekt keretében a nemek esélyegyenlőségének feltételei biztosítva voltak, a projekt megvalósításában részt vevő személyek között kiegyenlített volt a nők és férfiak aránya, munkavégzésüket hátrányos megkülönböztetés nem érintette.

A projekttevékenységek, munkálatok megvalósítása, eredmények

A projekt a térségi stratégiai környezethez és a két önkormányzati partner által korábban elvégzett fejlesztésekhez illeszkedve valósult meg. A stratégiai környezetet elsősorban az új Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Koncepció jelenti, amely a mai napig nem megoldott kérdésként foglalkozik a csapadékvízzel kapcsolatos problémákkal és a klímaváltozás hatásainak, következményeinek kezelésével. A projekt a Koncepcióval összhangban az extrém időjárási körülmények következményeinek újszerű megközelítését és kezelését célozta, hiszen a pályázatban bemutatott helyzetnek megfelelően a Közép-Dunántúli régióban fekvő Tát és Tokod települések lakossága számára továbbra is nagy problémát jelent a magas talajvízszint és a csapadékból származó felszíni lefolyás negatív hatása. Ezeknek a problémáknak a kezelését segítik elő a projekt keretében megvalósult beruházások, valamint a kidolgozott szimulációs (matematikai) modell, különösen annak a települési közmű-tervezési módszerekre gyakorolt hatása, amely hosszabb távon is hozzájárul a két településen továbbra is jellemző helyzet rendezéséhez és a hatékonyabb felkészüléshez a klímaváltozás hatásainak kezelésére.

A projekt kimeneti eredményeinek teljesítése a fentieknek megfelelően, az alábbiak szerint történt.

Meglévő infrastruktúra felújítására irányuló kivitelezés:

A vízelvezető csatorna karbantartás Tát és Tokod esetében egyaránt a terveknek megfelelően történt meg.

Táton a meglévő vízelvezető rendszerek (vízelvezető csatorna) karbantartására került sor.

Árokkarbantartás: az ároktakarítás, a zárt csapadékvíz elvezető rendszerek tisztítása, átjárható terepvápa és padkanyesés a következő utcákban készült el: Szép utca, Vak Bottyán utca, Liszt F. utca, Kálmán I. utca, Lehár F. utca, Törökvész utca, Madách I. utca, Babits M. utca, József A. utca, Ifjúság utca, Jókai Mór utca, Gárdonyi Géza utca, Béke tér, Határ út, Petőfi Sándor utca, Arany János utca, Vörösmarty utca, Csokonai utca, Halomka liget, Katona József utca, Radnóti Miklós utca, Fekete István utca, Mátyás király utca, Gorkij fasor, Klapka Gy. utca, Kossuth Lajos utca, Árpád utca, Dobó utca, Május 1. utca, Fő út, Mogyorósbányai út. A megsérült árokburkoló lapok helyreállítása szintén elkészült. A kivitelezési feladatok szerződésszerűen, teljesítési határidőre elkészültek, a kivitelezés során a projekttervhez képest késedelem nem volt, bár a karbantartási munkák során kockázati tényezőt jelentett a kedvezőtlen, csapadékos időjárás, és a viszonylag magas talajvíz. A korrekt rendbetétellel sikerült kiküszöbölnünk a korábbi ingatlan elöntési veszélyt, mely nagyobb esőzések során rendszeresen jelentkezett.

Új infrastruktúra építése

Tát esetében a közbeszerzési eljárást követően eredményesen lezárult a kivitelezés, és megtörtént a 80 cm átmérőjű zárt vízelvezető csatorna (Tát Falu alja csapadék csatorna) megépítése. Megvalósult a zárt vízelvezető csatorna építése 150 fm hosszú szakaszon, TB 60/100/80 típusú normál terhelésű beton mederburkoló elemekből nyílt árok építése 236 fm hosszon, 56 fm-es szakaszon „A” terhelésű, fedlapozott mederburkoló elemmel az ároképítés, továbbá 3 db tisztítóakna, amelyek műszaki átadás-átvételére 2015.12.10-én került sor.

Tervezési feladatok

A matematikai modell megalkotását célzó munkacsomag megvalósításával párhuzamosan végeztük el a települési csapadékvíz-elvezetési rendszerek tervezési munkálatait is, ezen belül a felújításban érintett rendszerre vonatkozó tervezést. Tát esetében a tervezés során elkészült a Tát, Falu-alja csapadékvíz elvezetésének terve, jogerős vízjogi létesítési engedéllyel. A tervdokumentáció képezte az alapját a kivitelezési közbeszerzési dokumentációnak. Elkészült Tát-Kertváros 200 hektáros területének csapadékvíz elvezetési terve, szintén jogerős elvi vízjogi létesítési engedéllyel. A matematikai modellel szinkronban, azt figyelembe véve készült el Tát-Kertváros területén belül egy 20 hektáros terület vízjogi létesítési engedélyezési terve. Ezen a nyomvonalon a víztorony mellé tervezünk egy tározót, így a 20 hektáros területen képződő csapadékból a tározó kapacitásának megfelelő vizet locsolás céljára visszatartanánk, csak a felesleg folyna a patakba.

Matematikai modell

A szakmai projekt előkészítését követően megtörtént az adatgyűjtés, adatfeldolgozás és adatszolgáltatás elvégzése, amely alapján a szükséges adatok rendelkezésre álltak. Ezt követően megtörtént a vízhozamokra vonatkozó monitoring mérések megvalósítása, ezen belül a mérési pontokon a műszeres mérések elvégzése (a vízhozam-monitoring nem keverendő össze a projekt valamennyi tevékenységére vonatkozó projekt-monitoring tevékenységgel). A mérések eredményességét nagymértékben befolyásolta a csapadékos időszakok száma, tartama és intenzitása, a csapadék mennyisége.

A mérési eredményeket is figyelembe véve került sor a 2015 végén elkészült kalibrált matematikai modell gyakorlati alkalmazására a Tát-Tokod vízrendszerre vonatkozó tervezési és kivitelezési munkálatok kapcsán. A modell magába foglalja a szennyvíz, csapadékvíz és a felszíni vízfolyásokat és a talajvíz hatását is, ezért a települési szintű vízgazdálkodási feladatok teljesítését nagy mértékben elősegíti. Az engedélyes tervek kialakítására ennek megfelelően a matematikai modell alapján került sor. A modell alkalmazása során a szakértők, a tervezők, Tát Város Önkormányzata, Tokod Község Önkormányzata, a kutató és a támogató partner között az együttműködés folyamatos volt.

A matematikai modellre vonatkozó valamennyi feladat szerződésszerűen teljesítésre került.

• Tát-Tokod-Tokodaltáró települések által érintett vízgyűjtőre a gyűjtőrendszerre vonatkozó csapadékvíz-koncepcióterv és tervezési útmutató elkészítése megtörtént.
• A monitoring terv kialakítása és a mérések elvégzése, a modell kalibrációja megtörtént.
• Kalibrált csapadékhálózati modellen különböző (extrém) csapadékeseményekre forgatókönyvek futtatása megtörtént.
• 1db komplex csapadékvíz-gazdálkodási útmutató hasonló projektekre
• 1db tanulmány Tát és Tokod területére (ill. vízrendszerének hatásterületére)
• Tát-Tokod vízrendszerről részletes adatok hálózattopológia, földrajzi, területhasználati, térinformatikai rendszerben összegezve

A matematikai modell kialakításakor figyelembe kellett venni Tokodaltáró a két településre gyakorolt hatását is.

Ezenkívül megtörtént a kalibrált modellen alapuló intézkedések megfogalmazása, az alábbiak szerint:

• Szükséges hálózatrekonstrukció paramétereinek megadása (csapadék és szennyvízhálózaton).
• Jövőbeli fejlesztések megfogalmazása (KEHOP ÉS TOP), és az új területek fejlesztésére vonatkozó műszaki paraméterek megadása (extrém csapadékok és/vagy klímaváltozás lehetséges hatásainak figyelembevételével).
• Kitorkollók és túlfolyók védelmére tett intézkedések meghatározása.
• Csapadékvíz-gazdálkodási és csapadékvíz visszatartási intézkedések megfogalmazása.
• Norvég tapasztalatok adaptálási lehetőségeinek felmérése és lehetőség szerinti beépítése a mintaterületre.

Norvég partner bemutatása

A projekt keretében a norvég projektpartner, a Bioforsk, a Norvég Mezőgazdasági és Környezeti Kutató Intézet volt. Az intézet alkalmazott és célzott kutatásokat végez a többcélú mezőgazdaság és vidékfejlesztés, növényvilág, környezetvédelem és természeti erőforrásgazdálkodás témában. Nemzetközi projekt-együttműködés különösen jellemzi a céget. A tát-tokodi projekt szakmai tevékenységében a partner közvetlenül vett részt, az együttműködés folyamatos volt, a szakmai rendezvényeken és megbeszéléseken személyes részvételükkel, a tanulmányúton közvetlen közreműködésükkel, a modell elkészítését célzó fejlesztési folyamatban pedig on-line együttműködéssel vették ki a részüket a közös munkából. A Bioforsk névváltoztatást követően 2015-től NIBIO néven működik tovább (https://www.nibio.no/en )