Aratási, betakarítási munkákkal összefüggő tüzek megelőzése
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztály tájékoztatása:
A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyesek is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni. Különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek megfelelő tűzvédelme, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása.
Tájékoztatom, hogy a betakarítási munkálatok csak az alábbi előírások maradéktalan betartása mellet végezhetők:
1. A kalászos termény betakarítását lehetőleg a közút és a vasútvonal mentén kell először elvégezni.
2. A learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni.
3. Gabonatáblán dohányozni még a jármüvek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos!
4. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohány nemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
5. A kezdődő tüzek oltására kitűnő a hordozható tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának egy éven belülinek kell lennie. A kombájn, traktor és egyéb munkagép védelmére ezért kötelező a 21A és 113B egységtűz oltására alkalmas hordozható tűzoltó készülék elhelyezése. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírja, hogy a kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni. Valamint a jármű vezetője csak a tűzvédelmi oktatás megtörténte után kezdheti meg a munkálatokat.
6. A kipufogódob nem lehet lyukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. A kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt előírás. A kipufogódob kettévágva és újrahegesztve nem lehet. Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő mű-szaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani.
7. A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen.
8. Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető.
9. Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni.
10. A földelő-vezeték a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. Az akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. Az akkumulátort le kell fedni (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.) és azt megfelelően kell rögzíteni. Az arató- és cséplőgépet hajlékony földelő vezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni.
11. Az erő- és munkagépet, arató- és cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet.
12. A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen.
13. A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától rendszeresen meg kell tisztítani.
14. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t.
15. A zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni.
16. A motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani, de legalább naponta egyszer.
17. A vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti.
18. A „patkólt” biztosíték kicserélését el kell végezni az elektromos rendszerben meghibásodás miatt előforduló rövidzárlat levezetésére.
Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gabonabetegségei fokozottabban megjelennek. A gabonabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel Összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.
Amennyiben jogszabály lehetőséget ad a tarló égetésére, az irányított égetés keretében végezhető, azonban az égetés megkezdése előtt legalább 10 nappal a katasztrófavédelmi kirendeltség engedélyét kell kérni. Az engedély kérése során meg kell adni:
a) kérelmező nevét és címét,
b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét,
c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra perc),
d) az irányított égetés indokát,
e) az égetéssel érintett terület nagyságát – legfeljebb 10 hektár,
f) az égetés folyamatának pontos leírását,
g) az égetést végző személyek nevét, címét,
h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát,
i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és
j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását
A tűzvédelmi hatóság az engedélyt 5 napon belül elbírálja. A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az irányított égetés engedélyezése. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.
Az égetés során az alábbi szabályokat be kell tartani:
1. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét.
2. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos.
3. Legalább 3 méter széles, de facsoportok, erdők mellett már 6 méteres védőszántást kell alkalmazni.
4. Lábon álló nagyobb gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni.
5. 10 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető.
6. Az égetés idején a területnagyságtól függetlenül tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, továbbá egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.
7. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani.
8. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.
A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, termés.
Az előírások Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeleten alapulnak.
Esztergom 2015. 06. 17.
A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztály
H-2500 Esztergom, Kossuth L. u. 40. Tel, fax: (06-33) 520-000; 520-001;
Web: https://komarom.katasztrofavedelem.hu
E-mail: esztergom.kk@katved.gov.hu
