A Nagy-Gete
Szűkebb környezetünk legmagasabb pontja ez a hegy a maga 455 méteres magasságával. Földrajzi értelemben persze csak domb, mert ugye 500 méternél alacsonyabb képződményről van szó, de az ország jelenlegi területén nincs igazán magas pont, így jogosnak érzem a hegy titulust.
A Gete úgynevezett sasbérces vetődéssel jött létre. A sasbércsorok között süllyedékek húzódnak. Ezeket eocén és oligocén széntelepes összletek bélelik. Ezekre a telepekre épült tulajdonképpen a környék szénbányászata.
A feljutás több helyről is lehetséges.
Dorog felől a kék jelzésen, netán Csolnokról ( a futballpályától) jelzetlen ösvényen, majd a gerincen becsatlakozva a kékbe sétálhatunk fel.
A legrövidebb, bár egyben a legmeredekebb út Tokodról vezet fel a csúcsra. Az országos kék jelzést követve némi energiaveszteség és lihegés árán mászhatunk a tetejére, ahol egy nagy fakereszt áll. A keresztet a budapesti Szentimrevárosi Egyesület állította az ezredfordulón, Nagyboldogasszony tiszteletére. Magassága 5,5 méter. Vörösfenyőből készült, az alkotója Göncz Gyula.
A hegy platóján egy II. világháborús katonai bunker is található, bár az igazat megvallva jómagam inkább a panorámát ajánlanám megtekintésre.
Déli és nyugati irányban nyílik nagyon szép kilátás. Tiszta időben látszik a Budai- Hegység, valamint a Gerecse is, vagy akár a Szárliget feletti Somlyó, a közeli Hegyes- Kő, a mogyorósi Kőszikla.
A kiránduláshoz jó időt kívánok!
Beták Róbert
A Mogyorósi kőszikla
Azt hiszem a tátiaknak nem kell bemutatni a kősziklát, hiszen Délnyugat felé tekintve mindig láthatjuk. Abban viszont már kevésbé vagyok biztos, hogy odafent is járt már minden táti.
Pedig megér egy sétát!
Több irányból is közelíthetünk a hegyhez.
Az egyik verzió szerint a tokodi pincék felől, az országos kéktúra útvonalán mehetünk fel.
Szintén a kék jelzésen juthatunk fel Mogyorósbányáról, a temető melletti agyagos mélyúton, tölgyes mellett.
A harmadik verzió szerint a mogyorósi úton a Tát tábla után nem követjük a jobbra forduló aszfaltot, hanem tovább megyünk egyenesen egy földúton, majd a mélyúton felkapaszkodunk az Öreg- hegyre. Az Orbán kápolnánál tovább megyünk egyenest a sziklák felé egy jelzetlen ösvényen. Kisebb kaptató után érünk fel a hegy füves, bokros platójára.
A sziklához kilépve feltárul előttünk a szép panoráma, amit északtól keleten át a déli irányig élvezhetünk. Nyugat felé fekete fenyves takarja a kilátást.
Tiszta időben szépen látszik a Duna, Esztergom és Párkány, a folyó túloldalán lévő Kékítő csúcsa a tv toronnyal. Ettől kissé jobbra az Esztergom mögött lévő sziklás oldalú Burda, még távolabb a Börzsöny hegység tűnik fel. Észak- Kelet felé tekintve a Visegrádi- hegység nyugati végpontja, a Vaskapu, valamint a Pilis nagy tömbje terpeszkedik. Ez utóbbi előterében átlátunk a közeli Hegyes- kőre, valamint a Nagy- Getére.
A kilátásban gyönyörködve azért néha nézzünk a lábunk alá is, mert könnyen le lehet pottyanni.
A kirándulás zárásaként akár piknikezhetünk is a tágas tetőn.
Sátorozni is szoktak odafent, sőt, még csillagász tábort is szerveznek.
Jó túrázást!
Beták Róbert
A Sátorkőpusztai-barlang
Az Esztergomot Kesztölccel összekötő úton haladva Budapest irányába balra feltűnik egy mészkőszirt, a Nagy- Strázsa- hegy, s oldalában egy barlang melynek stílszerűen Strázsa-barlang a neve. Ez alatt található egy másik üregrendszer is, mely az útról nem látható. Ez a Sátorkőpusztai- barlang.
Nosza, látogassuk meg!
Persze azért nem ilyen egyszerű a dolog. Mivel a bejárat le van zárva, így a látogatás előtt célszerű telefonon konzultálni a barlangot kezelő BEBTE egyesülettel, és kérni egy időpontot. Általában kéthetente, nyáron havonta van lehetőség vezetéssel ellátogatni ebbe a szép, hévizes eredetű üregrendszerbe. A pontos időpontok az egyesület honlapján (www.bebte.hu) megtalálhatók.
Miután egyeztettünk, nincs más dolgunk, mint magunkhoz venni a fényképezőgépet, a megbeszélt idő előtt fél órával autóba ülni, és elhajtani a már említett útra, ott is (sajnos) a szeméttelep bejáratához (Táttól mintegy 8-10 percnyire van kocsival). Az autót itt kell hagynunk, és gyalog kell tovább menni a hegy irányába.
Fontos, hogy természetvédelmi területen járunk, ezért a kitaposott ösvényről, útról ne térjünk le, virágot, bogarat és más egyebet ne gyűjtsünk!
Körülbelül 15-20 perc séta után érünk a bejárathoz.
Célszerű olyan ruházatban érkezni, ami bekoszolható, valamint a biztonság kedvéért nem árt egy elemlámpa sem, bár a barlang ki van világítva, de sosem lehet tudni…
A helyszínen először egy rövid ismertetőt tartanak a túráról, valamint az üreg történetéről, majd némi adminisztrációt követően megkapjuk sisakjainkat, és irány a hegy gyomra!
A lefelé mászás ugyan kíván némi ügyességet, de a barlangászok segítenek a nehezebb helyeken. Egy helyen kötél, másik hármon létra segíti a lejutást. Nagyobb gyermekekkel is bátran el lehet indulni, szerintem 10 éves kortól felfelé nem lehet gond.
A barlang aljába leérve szép kristályos formákat tekinthetünk meg, valamint megkóstolhatjuk a lent fakadó forrás vizét. Ha van egy kis szerencsénk, akkor denevéreket is láthatunk, netán peléket, melyből néhány szintén a barlang lakója.
Miután kinézegettük magunkat, indulhatunk vissza, ugyanazon az úton, amelyen lejöttünk. Megítélésem szerint felfele könnyebb mászni, mint lefelé ereszkedni.
Odafent esetleg vásárolhatunk emlékbe néhány képeslapot is.
Az egész túra kb. 1,5- 2 óra időtartamot vesz igénybe. A kirándulás életre szóló élményt nyújt és bőven megéri a belépőjegy árát, ami felnőtteknél 800 Ft, gyermekek esetében 500 Ft.
Beták Róbert
Mi is az a Geocaching?
Geocaching = kirándulás és hi- tech
Aki netalán a vidéket járva elektromos ketyerékkel teleaggatott, menet közben „mobiltelefonját” mereven bámuló emberrel találkozik, ne nézze bolondnak! Illetve csak egy kicsit.
Egy viszonylag új játék művelője ő. Ez lenne a geocaching ( ejtsd: geokesing).
A dolog az új évezred elején indult az Egyesült Államokból.
A játék lényege a következő: adva van egy valamilyen oknál fogva nevezetes, szép hely (lehet az egy várrom, egy szép kilátást nyújtó hegycsúcs, kastély, egykori csata helyszíne, stb.), ami esetleg szélesebb körben nem ismert.
Hogy ez ne így legyen, elrejt valaki az adott hely közelében egy többnyire vízhatlan ládikát, majd a hely földrajzi koordinátáit beméri egy úgynevezett GPS készülék segítségével. Az adatokat aztán közzéteszi az Interneten, az erre a célra szakosodott weboldalon.
Erről az oldalról ( www.geocaching.hu ) a többi játékos le tudja tölteni az adott ládika fontosabb paramétereit, és szintén egy GPS készülék segítségével meg tudják keresni azt. E közben természetesen eljutnak a megismerésre méltónak találtatott helyre is, így a játék eléri célját.
A dobozban található egy napló, amibe bejegyzik a megtalálás tényét, de ezt a már említett honlapon is meg tudják tenni, mégpedig a naplóban talált jelszó segítségével. Így a többi játékos is értesülhet erről az eseményről. A láda ezen kívül tartalmaz még apróbb ajándékokat is, ezért kincskeresésnek is szokták nevezni, de természetesen ez túlzás, hiszen a dolgok értéke nem a kincs kategóriába mutat. Fontos, hogy ezek csereajándékok, tehát csak annak illik vinni belőle, aki hagy helyette valami mást, hogy a következő kereső se távozzon üres kézzel. Ebből természetesen az is következik, hogy a doboz marad a helyén, nem elvihető.
Ennek a mókának világszerte rengeteg híve akadt. A hazai játékosok száma is több ezer, közülük sokan lelkes környezetvédők is egyben.
Talán nem meglepő, hogy a jelenleg mintegy 1300 magyarországi dobozból néhány Tát közelében található. A honlapon lévő térképek segítségével az is megnézhető, hogy körülbelül hol.
BETÁK RÓBERT
Teljesítménytúrák a közelünkben
A teljesítménytúra olyan esemény, amely ötvözi a természetjárást a sporttal. Növelhetjük vele kitartásunkat, állóképességünket, erősíthetjük vele minden porcikánkat. Általában egy előre meghatározott útvonalon haladva ellenőrző pontokat kell felkeresnünk, és ottjártunkról igazolást kell magunkkal vinni legtöbbször pecsét formájában. Ezeket rendszerint két dologgal jellemezzük, mégpedig a távolság és szintemelkedés. A túra nehézsége nem csak e kettőtől függ, hanem az előre nem látható tényezőktől is pl. időjárás.
Teljesítménytúrák hazánkban az év minden hétvégéjén vannak és sok közülük több távval is megrendezésre kerül, és hogy ki melyiket választja, azt mindenki saját erőnlétének tükrében döntheti el. A teljesítménytúrázás Magyarországon 1981-ben kezdődött (információim szerint már régebben is volt hasonló rendezvény) mégpedig a Kinizsi Százas teljesítménytúrával.
Ekkor még csak az volt a cél, hogy megtudják képes-e az ember 24 óra alatt 100 km-t megtenni a saját lábán. A túra nagy sikere miatt minden évben egyre több és több teljesítménytúrát rendeznek, ma már száznál is több van, és közülük a legtöbb minden évben megrendezésre kerül.
Környékünkön is jó néhány ilyen túrát látogathatunk pl.: Mt. Gerecse (téli), Gerecse 50, Lábatlan 35/15, Pilis 50/35/16, Eötvös 50/30, Pilisi trapp 40/20, Esztergom 20/10, Piros 85/65/50A/50B/35, Téry Ödön emléktúra 50/25/20, és a fentebb már említett Kinizsi Százas (bővebb információ…).
Egy-egy teljesítménytúra egészen jó élményeket is hozhat a konyhára. A bátrabbaknak pedig elárulom, hogy vannak extrém körülmények között (pl.: havas, jeges viszonyok) megrendezett, vagy extra hosszú teljesítménytúrák is. Mindenkinek jó túrázást kívánok!
Papp Bálint
