Tát nagyközség mai területe – amely magában foglalja a régmúlt idők településhelyét is – a környék egyik legszebb és legszerencsésebb fekvésű lakóhelye.
A szomszédok vagy a Dunával vannak híjával, vagy sík területeiket zsugorítják a hegyek. A település 251,4 ha belterületen és 876,6 ha külterületen Komárom – Esztergom megye északi részén, a Gerecse hegység északkeleti szélén, a Duna jobb partján, 114 méter tengerszint feletti magasságban, Budapesttől 46, Esztergomtól 8 km távolságra fekszik. A falut a 10-es közút szeli át.
A 46-os kilométerkő a falu valamikori központjánál, a volt Hangya nagykocsma előtt, a mai bevásárlóközpontnál áll. A település hosszában négy, szélességét tekintve mintegy három kilométernyi. A Nagy-Dunától a Kis-Dunaág és a Táti-(Ebedi) sziget választja el.
Az Esztergom – Almásfüzitő szárny vasútvonal kapcsolja a Budapest – Bécs fő vasútvonalához. Vasúti megállóval rendelkezik. A 10-es közútból Táton csatlakozik le az Esztergomot és a Dunakanyart összekötő alacsonyabb rendű közút. Tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető.
Flórája a dunántúli dombos vidéknek megfelelő. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A csapadék-mennyiség évi 500-600 mm Az évi középhőmérséklet 9,7 (C körüli. A vidéket hullámos dombvidék koszorúzza, de a község sík területen fekszik. A Dunalapály a Kisalföld utolsó darabjának is tekinthető, néhány méteres homokdombjaival. A határ legnagyobb része szántó, jóval kevesebb a szőlő, az Únyi patak (Öreg-árok) közelében pedig legelő található. A Táti (Ebedi-) és Körtvélyes szigeten ártéri erdők és kaszálók vannak.
Területének nagyobb részét löszös üledéken képződött, jó vízgazdálkodású barnaföldek alkotják. A völgyek alluviumán réti öntéstalajok találhatók. A hőigényesebb, nem túl fagyérzékeny növények termesztésére alkalmas az éghajlata. Hagyományos a szőlő- és gyümölcstermesztés a falu déli részén. Szántóföldjei gabona-, kapás-növények terjesztésére, illetve a kapcsolódó állattenyésztésre alkalmasak. A Duna vize öntöző kultúra kifejlesztésére is fel-használható.
A községet mészkő és dolomitgerincek koszorúzzák, a hegyláncok kiemelkedő – ritkán kúp, inkább gúla alakú, platószerű – kifejlődései csupaszok. A pilisi és gerecsei ágazatokat a tokodi völgy (Annavölgy) választja el. A Gerecse és a Pilis hegység találkozásánál fekszik a Gete hegy. Legmagasabb csúcsa a Nagy Gete, 457 méter. A tokodi Hegyeskő sziklacsúcsa 312 méter.
A tátiak kedvelt kirándulóhelye az ennél is alacsonyabban lévő mogyorósi Kőszikla (297 m). A hegycsoport – mely a községet szinte a Dunáig körülöleli – triász, jura és eocén korabeli mészkő.
Az év második felére elkészül tervezett elkerülő út, a Kis-Duna mellett mentesíteni fogja az igen terhelt falusi fő utcát. Reményteljes várakozással nézünk elébe a „táti-Duna” rehabilitációjának, mely az iszapkikotrással és a Nagy-Duna élőbb csatlakozásával nagyban segítené elő ezen rendkívül különleges és értékes természetű kincsünk megmentését. A főváros, Esztergom és a Dunakanyar közelsége az idegenforgalom-vendéglátás felé nyithatna kecsegtető fordulatot. A Kis-Duna mentén és a hegyi pincékben is azon kell, hogy tegyünk, hogy ne csak szebbé, de hasznosabbá is tehessük a „heimat”-ot, a szülőföldet.
