<<< Vissza a Helyi Értéktár nyitóoldalára
A nemzeti érték megnevezése:
Táti Falumúzeum és Helytörténeti Gyűjtemény
Települési Értéktárba történő felvétel határozata: 4/2024 (XI.04.) TTÉBH
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség, épített környezet
A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
2534 Tát, Fő út 34.
A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
A Fő út 34. szám alatti zöld zsalugáteres, fehérrel meszelt ház az utcára néző két ablakkal ad otthont a Táti Faluháznak.
Az épület első tulajdonosai a 18. században német földről érkezett Jakobusz Mayer és felesége Margarethia Pedl voltak.
Egy 1763-as katonai térkép szerint ezen időpontban a templomtól lefelé 10 ház, a felvégen 36 ház szerepelt összesen 22 portán. A Faluházban a Mayer család lakott. Ez volt az 1. számú ház, azaz a falu valamikor itt ért véget.
A ház történetét részletesebben az 1854-es esztendőtől kezdődően ismerjük. A tulajdonlás Mayer Jakab-Adolf Anna házaspárral folytatódik, majd két leszármazottjuk Mayer Jakab és Mayer Mária lettek az örökösök. Mária osztályegyezség alapján részét 1901. április 13-án átadta Jakab bátyjának.
Ez időben Mayer Jakab feleségül vette Stein Katalint, a házasságból három gyermekük született, Mayer Terézia 1908-ban, Mayer Mihály 1910-ben és Mayer Anna 1914-ben. A szülők elhalálozása után mindhárman Dorogra költöztek, a ház lakatlan helyiségeit pedig bérbe adták nagybátyjuknak ifj. Adolf Mihálynak kocsmának, az egyik kamra helyiséget pedig tánchelyiségnek a fiatalok részére.
A kiskonyha (nyári konyha) Neumann Miksa bérlőnek cipészműhelynek lett kiadva.
1934-ben Galba Katalin vásárolta meg az épületét. 1936-ban újból férjhez ment ifj. Szabó Józsefhez, aki abban az időben szénfuvarozással foglalkozott. A szülők halála után a két gyerek Keil Mihály és Szabó József örökölte.
A jelenlegi leszármazottaiktól (Szabó Józsefné szül. Galba Katalin gyermekeitől, Keil Mihály eladótól és Szabó József felajánlótól) vette tulajdonába az épületet 2007-ben a Táti Polgármesteri Hivatal.
A lakóház az évszázadok során több katasztrófát is megélt, háromszor mosta falait árvíz, egyszer tűzkár is érte és 1944-ben még egy repeszbomba is felrobbant a főépület konyhájában, a tetőt lerepítve.
1982-ben az utcai csapadékvíz miatt az utcai homlokzat megsüllyedt, így bontásra került. Ekkor változott meg az eredeti utcai homlokzat.
Az épület történetének leírása Szabó József kutatásai alapján történt.
A 2007-ben kezdődött felújítási munkálatokat, mely közel tíz évig tartottak, Kostyál János tervezte és felügyelte.
Az épület egyes részeit elbontották, ill. átalakították, de igyekeztek mindent az eredeti állapotra visszaállítani. A Táti Helytörténeti Értékmentő Alapítvány és pályázati pénz segítségével rendezték be a helyiségeket, a Német Kisebbségi Önkormányzat és a város polgárai pedig átadásra készen rendbe hozták, kiegészítették. Kiállításra kerültek a ház eredeti sváb berendezési és használati tárgyai, ill. egyéb adományok, melyek a táti sváb paraszti életvitelbe engednek bepillantást. A tisztaszobát, a konyhát és a nyári konyhát sikerült többnyire az eredeti állapotukba helyreállítani, de a többi helyiséget szerkezeti és anyagi okok miatt át kellett alakítani. Az előbbiekben megtalálhatók a tipikus sváb fekvőhely, szekrény, szék, asztal, lámpa, komód, ágy- és asztalnemű, a konyhai eszközök és a kemence.
Utóbbiaknál a hátsó szobából kiállítóhelyiséget rendeztek be, a padlásfeljáróból a vendégek részére modern mellékhelyiség lett. A pajtából közösségi tér lett, ahol igény szerint népismereti- és helytörténeti tanórákat, valamint nemzetiségi programokat lehet tartani. A házban még más, különleges tárgyakat is elhelyeztek, például egy 1874-es szövőszéket és az egykori hatalmas templomi kereplőt. A fészerben egyéb mezőgazdasági eszközök gyűjteménye kapott helyet, például cséplőgépek és prések. A fáskamrát és a „legkisebb helyiséget” szerkezeti okokból elbontották. A teljes kiállítás egyik különleges berendezési tárgya a nyári konyhában tekinthető meg. Ez a páratlan építmény a kályha egység, amelyben együtt van a sparhelt, az üst, a kemence és a füstölő. Ehhez hasonlót csak a szentendrei skanzenben láthatnak még az érdeklődők.
2016 őszén került ünnepélyes átadásra a helyi svábokról készült kiállítás. A táti polgárok jelenlétében, az Asszony- és Férfikórus szereplésével Turi Lajos polgármester úr nyitotta meg a Helytörténeti Kiállítást.
Az épület felügyeletét jelenleg Kostyál János látja el.
A kiállítás telefonos egyeztetéssel látogatható. Ingyenes.
A kiállítás mellett az épület ad helyet városi rendezvényeknek (Adventi ablaknyitogató, Nyárzáró sváb kórusokkal, Iskolai és Óvodai csoportok oktatása, nyugdíjas és egyéb körök látogatása előadásokkal.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A Táti Falumúzeum épülete fontos épített környezeti emléket képvisel, a benne található Helytörténeti Gyűjtemény pedig kulturális örökségünk tárgyi és szellemi részét képezi.
