<-- Vissza a hírekhez

Rendőrségi hírlevél – november

Az őszi – téli hónapokban a közúti közlekedési balesetek jellemző oka, hogy a gépjárművezetők nem a megváltozott időjárási-, látási- és útviszonyoknak megfelelően vezetik járműveiket. A legtöbb problémát többnyire a változó tapadó képességgel rendelkező útburkolat, valamint a romló látási viszonyok okozzák.

Ezért lényeges, hogy minden járművezető megfelelően felkészítse járművét a megváltozott körülményekre, s legyen önmaga is tisztában azzal, hogy az őszi közlekedési viszonyok más járművezetői magatartást követelnek. Ősszel és télen a látási viszonyok általában rosszabbak a tavasszal és nyáron megszokottnál. Ritkábban és rövidebb ideig süt a Nap, s a napsugarak egyébként is hegyesebb szögben érkeznek a Földre, jobban vakítva a járművezetőket (néha még a napellenző sem véd meg a vakító sugaraktól).

A hetek előre haladtával egyre korábban sötétedik, látás útján nehezebbé válik a közlekedéshez szükséges információk szerzése, ezért gyakrabban kell használni a gépjármű világítóberendezéseit. Nagyon fontos a világítóberendezések folyamatos tisztán tartása, az izzók cseréje, s tartalékizzó beszerzése. A fényszórók tisztán tartása nem csak azért fontos, hogy azok optimális távolságot világítsanak be, hanem azért is, hogy más közlekedőket ne vakítsunk el. Sokan ugyanis nem tudják, hogy a szennyezett fényszóró felületek esetenként vakító hatást idézhetnek elő. A gépjárműveket – főleg hosszabb autóút előtt – ajánlatos alaposan átnézni, megvizsgálva minden biztonsági berendezést és tartozékot.

Az akkumulátor, a gumiabroncsok, a világítás és a fékrendszer ellenőrzése önmagában nem elég, hiszen a jól működő és „csíkmentesen” törlő ablaktörlő lapátok, a megfelelő ablakmosó folyadék vagy a páramentesítő egyaránt az őszi közlekedés fontos kellékei. A megváltozott látási és útviszonyok – különösen esős időben, ill. ködben – más járművezetői magatartást követelnek. Nagyobb követési távolságot kell tartani az ilyenkor igen gyakori utoléréses balesetek, azaz „koccanások” elkerülésére. Általában lassúbb haladás és óvatosabb, körültekintőbb közlekedés szükséges ahhoz, hogy megelőzzük a közlekedési baleseteket. Vigyázni kell az úttest mellett haladó gyalogosokra (lakott területen belül és kívül egyaránt), mindenkor biztosítani kell a gyalogosok elsőbbségét a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken, s fokozott figyelemmel kell lenni a figyelmetlenül az úttestre lépő gyalogosokra.

A gyermekek különösen az iskolák környezetében vannak nagyobb veszélynek kitéve. Nem árt tudni, hogy esős-szeles időben a gyalogosok általában kevésbé körültekintőek, hiszen a kellemetlen időben – érthető módon – mielőbb célhoz szeretnének érni. Sajnos esős időben gyakran képződnek „pocsolyák” az utak felszínén. Ezért esős időben fokozott figyelemmel, s amennyiben lehetséges, a pocsolyák kikerülésével, továbbá a haladási sebesség csökkentésével kell vigyázni a gyalogosokra.

Ősszel és télen általában a munkába menet ideje is nő, ezért fontos, hogy korábban induljanak el otthonról. A késéseket soha ne próbálják meg nagyobb sebesség megválasztásával behozni, mert ezzel szükségtelenül és aránytalanul nagy veszélybe hozzák magukat, családtagjaikat, valamint más közlekedők testi épségét és életét. A közlekedés során soha ne feledjék, hogy annyira vigyázzanak másokra, valamint mások értékeire, mint ahogy azt másoktól a maguk vonatkozásában elvárják.

Ha a fenti tanácsokat megfogadva közlekednek, ezzel már sokat tettek a baleset-megelőzés érdekében. Valamennyi közlekedő biztonsága érdekében kérjük, figyeljenek egymásra, legyenek partnerek a közlekedésben és tartsák meg a közlekedési szabályokat.

Dorog, 2013. november 11.

Málnás Zsolt r. alezredes VBB – titkár